A társadalmi felelősségvállalás szinte kötelező eleme egy XXI. századi szervezet működésének. A sporttal kapcsolatos tevékenységek ennek kiváló eszközei, főleg egy sportáruházlánc, sportnapilap, sportiroda vagy sportegyesület esetében, na de gondoltuk volna, hogy a Nagy Sportágválasztó eredetileg egy épületgépészeti kereskedőcég nevéhez köthető? Többek között ezt is megtudhattuk a „Sportmarketing újragondolva: a sport társadalmi hatásai” című meetupon, melyet a tegnapi napon a sportsmarketing.hu szervezett a belvárosban egy egész délutános program keretében.

•          Mik a tömegsport rendezvények marketingjének sajátosságai?
•          Hogyan építhető be a felelősségvállaló gondolkodás a szponzorációs tevékenységbe?
•          Melyek a sport társadalomformáló és közösségépítő hatásai?
•          Hogyan vihetők át a mindennapokba a sport által adott értékek?

A bűnözők is haladnak a korral, a bűnüldözők nagy bánatára, legalábbis ez derül ki azokból a jelentésekből, amelyek a bandák online tevékenységét vizsgálták az elmúlt években (FBI: National Gang Threat Assesment, 2009). A törvényen kívüli csoportok a tagok közti kommunikáció mellett riválisok megfélemlítésére, illetve új tagok toborzására is használják az internetet, elsősorban a közösségi médiát.

A problémával legtöbbet az Egyesült Államokban foglalkoznak, ahol több tízezerre teszik az aktív bandák számát, ami összesen több mint egymillió tagot jelent (Illinois államban például 1000 lakosra 8-10 bandatag jut). A bandák (gang) olyan, sokszor illegális tevékenységet is folytató csoportok, amelyek egy területet vagy közösséget igyekeznek irányítás alá vonni.

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte a harmadik Kommunikációs- és média Meetupot, amelyre ezúttal közel négyszáz érdeklődő érkezett a szakmából és az egyetemekről egyaránt. Kolosi Péter és Sas István előadása is értő fülekre talált, úgy éreztük, ha kétszer ilyen hosszú előadást tartanak, még akkor sem elégítették volna ki a hallgatóság tudásvágyát.

Ízléstelen karikatúrával csinált viccet a pár napja elhunyt ismert ellenzéki aktivista öngyilkosságából a Népszava. Úgy látszik, hogy a 125 éves múltra visszatekintő napilap mélyebbre süllyedt, mint eddig bármelyik szennylap: ha kell, a szerkesztők akár a lelküket is eladják egy kis olvasottságért.

Azt régóta tudjuk, hogy eladott példányszámok tekintetében nem áll jól a Népszava: az elmúlt időszakban éves szinten csaknem tíz százalékot romlottak a lap értékesítési adatai. Ez természetesen még nem hatalmazza fel munkatársait, hogy a korrektségre és személyiségi jogok tiszteletben tartására külön kitérő etikai alapelveket sutba dobják egy-egy közéleti viccért, olvasottság-növelésért. Ráadásul a poén még csak nem is jó: leginkább az érthetetlen és fölösleges kategóriába lehetne sorolni, hiszen ezen minden jóérzésű olvasó felháborodik, függetlenül attól, hogy Népszava-előfizető vagy sem.

(Kommentben várjuk a megfejtéseket: vajon kinek és mit szeretett volna üzenni ezzel a karikaturista?)

Update: A legvalószínűbb értelmezés, hogy a párhuzam szerint József Attilát és Rózsa Milánt is meggyötörte a társadalom, öngyilkosságukban szerepe volt ennek és mentális betegségüknek is. Ugyanakkor a karikatúra időzítése még így is ízléstelen, interpretációja nem egyértelmű. Írták volna inkább meg egy véleménycikkben, ez a műfaj erre láthatóan nem megfelelő most. Ráadásul talajt ad az összeesküvéselmélet-hívők alá, ezt pedig tudnia kellett az újságíróknak.

Az újságírói szakma felelőssége

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a különböző médiareprezentációk hogyan hatnak az önkezű halálok számára, de a közelmúltban az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is megfogalmazott tudósítási irányelveket a téma megfelelő kezelésére. Ezeket nagy valószínűséggel nem olvasták a Népszava munkatársai, akik így azt sem tudják, hogy egy-egy ismertebb ember halálának szenzációként való tálalása sokakat sarkallhat akár az öngyilkosság módjának utánzására. A felelőtlenség mellett persze nettó tahóság is egy fiatal, tehetséges és folyton a közjóért fáradozó ember tragikus sorsán élcelődni. 

Hosszútávon nagy árat fizethet Rózsa Milán halálának kigúnyolásáért a HócipőNépszava, s az elhiteltelenedés és további olvasó-vesztés nem is tartozik a legnagyobb veszélyek közé. Már most látszik, hogy milyen hatással jár egy ekkora etikai gikszer az internet korában: reggel megjelent a karikatúra nyomtatásban, délelőtt megírta a Cink és még ebéd előtt közösségi kampány indult a lap kivásárlására. Update: Ebéd utánra pedig lelőtték a kezdeményezést.

Állást találni nem könnyű feladat. Sok próbálkozás és türelem árán azonban az elhelyezkedés a legtöbb esetben sikerrel jár. Vannak azonban olyan emberek, akik próbálkozhatnak, válaszra sem méltatják őket önhibájukon kívül. Ilyen Jose Zamora esete is.