A kormány halálba küldte a tudománykommunikációt

2015. június 11. 12:58 - Pintér Dániel Gergő

Minden szakmai szempont, közösségi tiltakozás és nyilvánvaló társadalmi igény ellenére a kormány végül biztosan megszünteti a tudománykommunikáció mesterszakot - derült ki a Magyar Közlöny legújabb számából. Újabb szomorú és amatőr döntés született, mely egy éppen csak megindult fontos folyamatot akaszt meg, ami nemcsak a hazai műszaki-tudományos kultúrának okoz jelentős kárt, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődésének is. 

Nem szerepel az új felsőoktatási szakjegyzékben az ELTE Természettudományi Karán futó tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzés; a megszüntetést a képzésben dolgozók is megerősítették. Bár a szak létezését nemcsak munkaerőpiaci igény, de a felvételiző hallgatók évről évre növekvő száma egyértelműen indokolná, a legfelső vezetés mégis úgy látta, hogy ez a szak is csak egy újabb út a gyorséttermek pultja mögé. Az előkészítési munkákat, hatástanulmányokat és felméréseket látszólag teljesen nélkülöző döntés tévedéseit már mi is megpróbáltuk elmagyarázni a szakpolitikusoknak, de érveink sajnos süket fülekre találtak.

20150521elte-ttk_1.jpg

Nem fontos a minőségi tudománynépszerűsítés

Értékteremtő és szakmai sikerekben bővelkedő képzés szűnik meg, pedig a magyar tudománykommunikációs folyamatokban, a tudománypolitikus-újságíró-kutató-PR munkatárs-médiafogyasztó érdekütközései miatt rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Ezt a tengerentúlon már a hatvanas években felismerték, sőt, önálló kutatási területet is kapott Public Understanging of Science néven, mely a tudomány nyilvános, laikusok általi megértését vizsgálja és fejleszti - elsősorban szociológiai és társadalomelméleti módszerekkel. Hiába alapítanak azonban tanszéket és doktori iskolát a legnagyobb külföldi intézmények, - így a londoni Imperial College, a sheffieldi egyetem, az amerikai Boston University, és az új-zélandi Otago University - az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tartja fontosnak a minőségi tudománynépszerűsítést.

Az eddig az UNESCO Multimédiapedagógiai Központban működő iskola alapszak nélkül műszaki-, természettudományos, informatikai, agrár, orvosi alapképzettséget kívánt előfeltételként a jelentkező hallgatóktól. A szak tehát aligha volt "büfészak" (-más kérdés, hogy az erre való hivatkozás is nagyban téves-), ráadásul a leendő tudománykommunikáció szakos hallgatóknak a 2 év alatt 20 kreditnyi természettudományos tárgyat is el kell végezniük, így az űrcsillagászattól kezdve a matematikán át akár a kvantumfizikába is bepillantást nyerhettek. Sovány vigasz, de a jelenlegi diákoknak és a most felvételizőknek nem kell aggódniuk: az ő képzésüket a megszüntetéstől függetlenül befejezik.

Előre a technikai analfabetizmus felé!

Azt gondolná az ember, hogy a tudósok ma már nem burkolózhatnak laborköpenyük, katedrájuk mögé és mindenkinek érdekében áll, hogy a tudomány legfrissebb eredményeit érdekes és közérthető formában tolmácsolják a nagyközönség felé.  A 21. század egyik legnagyobb ellentmondása, hogy egyre nagyobb a szakadék a társadalom nagy részének tudása és a mind bonyolultabbá váló műszaki- és természettudományi ismeretek között, miközben a korszerű tudásalapú társadalmak sikere a műszaki- és természettudományok társadalmi alkalmazhatóságától függ.

Az ez irányú műveltség nemcsak hétköznapi problémák megoldásához elengedhetetlen, de ahhoz is, hogy felelős állampolgárként tudománypolitikai döntésekben is érdemben vehessünk részt. Nyilvánvaló, hogy azok az országok tudnak a gazdasági kihívásokra is könnyebben reagálni, amelyek hangsúlyosan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A döntés tehát egy újabb apró, de annál jelentősebb lépés nemzetközi izoláltságunk, tudománypolitikai és gazdasági lemaradásunk, de legfőképpen tudományos-technikai analfabetizmusunk felé.

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr587533934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na4 2015.06.11. 18:26:22

Helyes. Tudomány kell, szófosás nem.

egyinges 2015.06.11. 18:38:26

Minden társadalomtudomány "büfé szak". A jog is azért lett megkreálva, hogy legyen munkája a rendes tudományokhoz nem értő embereknek (ez igaz a közgázra is). A kommunikáció a legfontosabb dolog, de ilyen szinten fölösleges tanítani. Én csak kommunikációt tanultam az iskolában sok éven keresztül, csak néha matek fizika, vagy áramlástan volt a neve.

Érdemes még egy szempontot figyelembe venni: A természettudományok több, mint 13 milliárd éve létező dolgok, a társadalomtudományok pedig pár ezer évesek és mindig az aktuális társadalmi rendszert működtető "vezetők" határozzák meg, mi jó és mi nem.

Blogger Géza 2015.06.11. 19:41:57

Hát, ez nem volt túl meggyőző. Ettől ugyan nem lesz analfabetizmus... Aki belehallgat ebbe is, abba is egy kicsit, az a végén semmihez nem ért rendesen. Mint a műszaki menedzser a Műegyetemen.

Pipas 2015.06.11. 19:52:02

"Public Understanging of Science"
Pedig az nagyon fontos. Undertanging! Úgy ám, anélkül nehezen lennénk meg.

"a tudomány legfrissebb eredményeit érdekes és közérthető formában tolmácsolják a nagyközönség felé"

Carl Sagan, Richard Dawkins, Michio Kaku, Stephen Hawking, Arthur C. Clarke, Richard Feynman... mi lett volna belőlük tudománykommunikáció nélkül? :D

_Neville 2015.06.11. 20:44:07

Ezt kicsit furcsállom, mert az ezt profin űző szakemberek a világban bebizonyították, hogy még a magamfajta lüke bölcsészeknek is el lehet magyarázni a reáltudományok új eredményeit, ha lefordítják közérthetőre. Valahol ez is egy tudomány. S egyébként ugyan ez van a humán tudományok esetében is, egy komoly szaklap laikusok számára nehezen élvezhető. Ezért vannak az ismeretterjesztő kiadványok. S ez igen fontos, mert szerintem fontos az interakció, hogy az emberek ne csak szakbarbárként a saját területüket értsék.

maroz 2015.06.11. 21:02:31

"Minden szakmai szempont, közösségi tiltakozás és nyilvánvaló társadalmi igény ellenére"

Milyen nyilvánvaló társadalmi igény, könyörgöm? :))

Az egész érvelés ezen a kezdeti, nagyon durva csúsztatáson bukik el, ami amúgy sajnos igen tipikus. Mit állít a szerző? Hogy nyilvánvalóan van társadalmi igény a tudománykommunikációra. És hogyan érvel, mivel támasztja alá az állítását?

Azzal, hogy Oxfordban is van igény rá.

De tudtommal a kormányunk nem Angliában óhajtja megszüntetni ezt a képzési szakot, hanem itt, Magyarországon. A kérdés feltevése igényössen tehát: van-e Magyarországon társadalmi igény a tudománykommunikációra?

A tippem: nincs. Miért nincs? Azért, mert akik eddig kommunikálgattak azok a szokásos hazai elitstratégiákat követték, azaz saját maguknak, a szűk elitnek kommunikáltak. Gyanúm szerint a társadalom kilencven plusz százaléka még csak azt sem tudja, hogy mi a répa az a tudománykommunikáció.

És hát ha egy dolog nem érték egy társadalomban, akkor bizony senki sem fog kaszát egyenesíteni akkor, amikor ezt a bizonyos értéktelen dolgot tőlük elveszik. Erre sajnos az elit értelmiségnek az a válasza, hogy büdös, balkáni suttyó a nép, és dühösen rájuk bassza Hegyeshalomnál az ajtót, vagy visszavonul valami európúniós kutatóhelyre, és akkor mi van.

maroz 2015.06.11. 21:06:29

@egyinges: És milyen módon határozzák ezt meg a vezetők?

John Doe3 2015.06.11. 22:21:55

@maroz: Az adózásra sincs társadalmi igény az általad használt értelemben. Akkor azt is meg kell szüntetni. Ugye?
Az első mondat egy felsorolás volt. Annak az egyik tagját vitatod. Ez azonban az egész érvelés érvényességét nem befolyásolja.

igazi hős 2015.06.11. 22:23:51

Az első négy hozzászólásból is látszik, hogy nincs szükség tudománymagyarázatra. Az bonyolult, csak gondolkodni kell, az meg túl fárasztó a többségnek. Egyszerű üzenet kell a népnek: utáljatok mindenkit, ennyit még épp megértenek.

Pipas 2015.06.11. 22:30:02

@igazi hős: "Az első négy hozzászólásból is látszik, hogy nincs szükség tudománymagyarázatra."

Konkrétan arra nincs szükség, hogy a tudományt magyarázzák olyanok, akik nem a tudományt tanulták, hanem a magyarázatot.

Ha valaki fizikát akar magyarázni, akkor tanuljon fizikát, ha kémiát, akkor tanuljon kémiát. Ha mindkettőt magyarázni akarja, akkor két diplomára lesz szüksége. Nem ördöngősség, valójában elég nyilvánvaló dolog, az egyetemeken is olyanok tanítják az egyes tudományokat, akik előtte megtanulták azokat.

kvadrillio 2015.06.11. 22:47:13

Matolcsyék nem sajnálják a pénzt saját kastélymenedzserüktől
Spirk József
Spirk József követés
2015.06.11. 20:26
1,9 milliós havi fizetést kap a jegybank üdülési célokra megvásárolt tiszaroffi kastélyának vezetője, Müller Dániel András. Az RTL Híradója szerint kívül kastélymenedzser felesége is jól fizető állásban dolgozik az MNB kommunikációs osztályán. Matolcsy György jegybankelnök idén az infláción felüli béremelést irányzott elő a dolgozóknak.

Az MNB tavaly 415 millió forintért vette meg a tiszaroffi kastélyt. Még a nyugati lapok is felfigyeltek az ingatlanvásárlásra: az MNB ugyanis azzal a jegybankoktól szokatlan magyarázattal indokolta a váráslást, hogy így kíván üdülési lehetőséget biztosítani saját dolgozói számára. Azóta állítólag továbbképzéseket és kihelyezett testületi üléseket is tartanak ott.
miért vásárolt kastélyt az mnb ??? AZ MNB MATOLCSY...ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN ???
MILYEN PÉNZT KÖLT MATOLCSY INGATLANOKRA ? ...AMIKOR MINDEN VONALON MEGSZORÍTÁSOK VANNAK ???????REMÉLEM FÖLROBBANTJA VALAKI ŐKET !!!!! FASOM - TELEVELÜK.

maroz 2015.06.12. 09:52:08

@John Doe3: Ezt sajnos rosszul tudod, az adózás, mint intézmény társadalmi támogatottsága igen jelentős.

Az a mondatrész, amit vitatok igen lényeges. A tudományt és az oktatást tipikusan közpénzből finanszírozzák, ezért a tudományos tevékenységnek bírnia kell valamiféle társadalmi támogatottsággal. Az emberek pedig tipikusan azért támogatják a tudományos munkát, mert úgy gondolják, hogy a tudomány szolgálóleánya, a technológia számukra is ad majd olyan dolgokat, amelyek jobbá, könnyebbé, élhetőbbé teszi az életüket. Ezért tartom én elengedhetetlennek annak a konkrét vizsgálatát, hogy milyen nálunk, tehát NÁLUNK, és nem Oxfordban a tudományos kutatás, az oktatás, egyáltalán, a tudás, mint jószág megítélése.
süti beállítások módosítása